Szokásosan nehézkesen ment a felkelés fél 6-kor, de erre nem számítottam. Megittam a reggeli kávét, ugye annak van bizonyos hatása, ezért nem is törődtem vele.
Aztán mikor elkezdtem a munkát a szokásos munkaundornál kicsit rosszabbul lettem. Gondolkodtam, hogy szemetesvödörbe, vagy az ott dumáló főnök ölébe dobjam a rókát. Aztán úgy döntöttem megkísérlem a naggyon messze levő mosdó elérését. Nah arról annyit, hogy rég futottam ilyen időt azon a kb. 150 méteren. Szerenncsémre nem volt foglalt a budi, meg annak szerencséjére aki esetleg tervezte birtokba venni. De aztán mire odaértem megfordult a menetiránya a kikívánkozó "vírusnak". És ezt eljátszottam még kb. 4-szer 1 óra alatt és akkor tanácsolta nagy kegyesen a főnök, h talán forduljak orvoshoz.
Így most kaptam 3 szabad napot, meg lakomálhatok főttkrumplit ásványvízzel. De kipihentnek kipihent leszek az tuti. A ciki az, hogy a napokban állásinterjúra is mennem kell, szal ki kell találnom a vészforgatókönyvet, hogy mit csinálok ha közben rám jön a mars.
Ez legyen egy másik történet.
Pá
